Friss topikok

  • hesze: Szia! Néha még felnézek, bár őszintén szólva nem vártam, hogy új kommentet találok... Köszönöm szé... (2009.01.22. 02:29) Június
  • sisy: használjátok ki az utolsó két hónapot, mert olyan gyorsan telik el, h nem gondolnátok... Főleg h a... (2008.05.04. 13:58) Hétköznapok
  • mela: Nem nézed az emiled? (2008.04.15. 21:33) Tilt
  • papi: Fallosz? (2008.04.06. 03:01) Fallas
  • Fletó: KPO-n a többiek kapnak 7 forduló előnyt, mert szerény számításaim szerint a 9. rundó lesz a másodi... (2008.03.16. 20:03) Bolgárok, buli, fanta

Június

2008.06.29. 04:13 hesze

Üdv!

Azzal kezdeném, hogy nagyon sajnálom, hogy nem tudtam magam tartani az ígéretemhez, pedig akartam írni egy csomószor, de mindig közbejött valami. Igazából mentségem nincs, csak annyit mondhatok esetleg, hogy: elkúrtam. Most veszek egy nagy levegőt, és megpróbálom összefoglalni, hogy mik is történtek ebben az - egyébként meglehetősen mozgalmas - hónapban.

Nem is tudom, hogy hol kezdjem, fontossági, vagy időrendi sorrendben menjek-e. Talán a legfontosabbal kezdeném, megvan a 15 kreditem, nem kell a fél millát visszafizetnem, ergo küldetésem legalapvetőbb célját teljesítettem. Innentől kezdve megpróbálom időrendben felidézni a legfontosabb dolgokat.

Május vége volt tehát, mikor utoljára írtam, azon a héten kezdődtek el a "búcsúbulik", ugyanis jó páran csak 4 hónapra jöttek, vagyis június első napjaiban mentek haza. Ezek körülbelül úgy néztek ki, ahogyan azt már egy korábbi alkalommal is leírtam, szóval hatvan-hetvenen benyomulunk egy lakásba, aztán sej-haj libizári lobzom, labzati bombom.

Legutóbb azt is írtam, hogy már megvan az új lakótárs, de még nem költözött be. Na hát ő is megérkezett június elején. Egy Gonzalo nevű srácról van szó, aki civilben itt melózik Alicantéban, de a nagyon frappáns "Gonzalo" művésznéven egyébként szólóénekesként is tevékenykedik. Hát ha a korábbi brazil lakótársnőmről azt írtam, hogy buzgómócsing, akkor ő egyenesen mániákus. Első képem az volt róla, miután beköltözött, hogy én jövök ki a szobámból a hajnal kábulatában, ő meg súrolja a vitrin ablakát. Ő aztán nem szarozott: körülbelül negyven poharat, hasonló mennyiségű tányért és evőeszközt selejtezett le, de a szőnyegek, festmények, satöbbi sem úszták meg. Mindent kidobott, ami nem tetszett neki, anélkül, hogy tájékoztatta volna a főbérlőt, aztán a "rendet rakott" jelszóval magyarázta. Ő viszont hosszabb távra tervezte az ittlakást (ezért is volt ilyen aktív), és mikor konstatálta, hogy a lakásban minden szar (gáz, fürdőszoba, áram, net, szobája, s.a.t.), akkor bedobta a törölközőt és viharosan távozott két hét után. Egyébként jópofa csávó volt, bár énekelt, ha kellett, ha nem, úgyhogy távozásával kicsit nyugisabb lett újra a lakás.

Június 10-e és 21-e között volt kinn látogatóban a nővérem, így ezekben a napokban nem nagyon álltunk le, mindig mentünk valahová, főleg a strandra, de három napot Madridban is eltöltöttünk. Madrid elég fasza város, jó hangulattal, jó helyekkel, és hatalmas belvárossal, amit még a harmadik napon is csak térképpel tudtunk biztonsággal bejárni. Tulajdonképpen egy percre sem álltunk le, megnéztük a Pradót, a Reina Sofiát, a királyi palotát, én meg még a Bernabéuba is bementem, ami szintén király(i) volt. Ahhoz képest, hogy mekkora, eléggé egy élhető vrosnak tűnt, bár az őket kínzó állandó kánikulából hástennek csak a harmadik napon kaptunk. Ezeken kívül a helyi archeológiai múzeumban és a vában voltunk Alicantéban, valamint erre az időre esett az egyetlen vizsgám, de a másik tárgyhoz is ezalatt kellett a beadandót összegürcölni, amit Dalmával sikeresen meg is tettünk. Sőt, 6-ost kaptunk rá! (Na nem kell elájulni, 10-es a legjobb jegy :)

24-én és az előtte lévő néhány napban pedig az Hogueras nevű fesztivál zajlott a városban, ami nagyjából egyenlő a valenciai Fallas-szal. Ugyanúgy van Mascletá (petárdajáték), meg bábuégetés az utolsó nap, ez ráadásul poénabb, mint ott, mert míg a figura ég, addig a nézők egy performanszot adnak elő a tűzoltók főszereplésével, vizet követelve, amit meg is kaptunk. Valószínűleg a tűzoltók egész évben ezt a napot várják, mert egyértelműen ők voltak a "legnagyobb királyok", a városban pedig nem nagyon lehetett száraz embert látni. Egyébként pedig esténként fieszta, ami főleg az utcákon felállított ideiglenes bárokban illetve azok mellett zajlott.

Mindenképp szót kell még ejtenem az eb-ről, amire mindenképp azt mondom, hogy nagy szerencsém van, hogy itt, Spanyolországban nézhettem végig, most már a döntő eredményétől függetlenül. Végre egyszer kijön a lépés a spanyoloknak, és - számomra - pont a legjobbkor. Mondanom sem kell, hogy az utcák tele vannak (általában kifelé néznek a tévék), és a hangulat, hát... nem szar. Remélem a döntőt is megnyerik, és akkor még egy ok a fiesztázásra...

Tegnap elmentünk innen egy jó harminc kilóméterre bárbekjú-partit csapni, ami nagyon frankó volt. Csak kaját vittünk, meg pokrócot és ott aludtunk a parton. Annyi volt csupán a gond, hogy nagykavicsos (vagy hogy mondják) volt a part, így reggelre minden porcikánk fájt, de hát istenem. Egyébként éjjel fürödtem a tengerben, de fogalmam sincsen, hogy hogyan, mert reggel világosban jó tíz perc volt, mire kikászálódtam a sziklák közül, lövésem sincs, hogy ezt éjjel, tök sötétben hogy sikerült végrehajtanom. (A talpamon lévő seb ad némi felvilágosítást a dologgal kapcsolatban.)

Egyébként pedig, sajnos egyre nyilvánvalóbb, hogy itt a vége. Ma volt a Sebastian és Mattia utolsó alicantei napja alkamából megejtett összejövetel, amit egy házibuliban folytattunk - ennek a rendőrség vetett véget. Majd búcsúzkodás, aztán pá. Bár nyilvánvalóan már az első perctől kezdve tudni lehetett, hogy ez lesz, mégis elmondhatatlanul szar érzés egy baráttól úgy elbúcsúzni, hogy tudod, valószínűleg soha a büdös életben nem fogtok találkozni; bár a szavamat adtam rá, hogy meglátogatom Milánóban, de hát ez olyan, mint a kutya vacsorája, és különben sem ugyanaz lesz, mint amilyen itt volt. De hát ez van, punktum.

Már nagyon várom a hazamenetelt, bár legalább ennyire tartok is tőle: nem lesz egyszerű fél év tengerparti "nyaralás" után visszamenni, nulla forinttal, előttem tornyosuló vizsgákkal és keresni valami kulimunkát 450-ért óránként, annak tudatában, hogy három héttel azelőtt 1900-ért ittam egy kis jegeskávét Madrid főterén...

Persze nem az a típus vagyok, aki előre nyavalyog dolgokon, ez csak eszembe jutott (túl késő van:). Szal remélem azért jó partikkal fogom a hazatérésemet megünnepelni, addig is igyekszem kihasználni még ezt a pár napot egy kis barnulásra. Ja, és hajrá, spanyolok!

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hesze.blog.hu/api/trackback/id/tr12544115

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

melinka 2008.06.29. 19:01:15

Át merted számolni a jegeskávét? hős vagy..

sonkasonka 2009.01.15. 13:48:41

Szia Hesze!

Remélem nézed néha a blogod...:)Sajnálom, hogy csak most találtam rá!Hihhetetlen élmény volt olvasni...:)Mi kint éltünk Alicantéban, és az összes helyet újra jártuk általad!
Ha egyszer van kedvetek látogassatok el hozzánk a Picanter Delikátba szeretettel látunk egy jó San Miguelre:)
www.picanter.hu

Üdv!
Bea és Papasz

hesze 2009.01.22. 02:29:51

Szia! Néha még felnézek, bár őszintén szólva nem vártam, hogy új kommentet találok...
Köszönöm szépen! Ha időm engedi, benézek! :)
süti beállítások módosítása